Házi szamár [41]
A házi szamár a núbiai vagy afrikai vadszamár leszármazottja, amit azután háziasítottak. Az első szamarak a kelták idejében kerültek a Kárpát-medencébe. Bár a szamarat a szegények állatának tartották, jelentős számban dolgoztak a földbirtokokon is, mint teherszállítók és a juhászok segítői, akik málhás- és hátas állatként hasznosították. Gazdasági szerepük soha nem volt jelentős. A melegebb vidékeken fordul elő nagyobb számban, így Észak-Afrikában, Egyiptomban, Szíriában, Perzsiában, Dél-Európában, Görögországban kedvelt háziállat. Oroszországban és az északi területeken szinte nem is tenyésztik. Vérmérséklete szerint nyugodt, békés állatoknak számítanak és nagyon hosszú ideig, akár a 40-50 évig is élhetnek.
További képekért látogasson el a Galériánkba!
Mérete: marmagasság 80-160 cm Testtömege: 80-350 kg Tápláléka: fűfélék Szaporodása: A szamarak vemhességi ideje hosszabb, mint a lovaké, így a párzás után kb. 12-13 hónapra születik meg a nyitott szemű, teljesen kifejlődött utód. Rendszerint a kanca egy csikót ellik, de ritkán előfordul a kettős ellés is. A csikó elválasztása 5-6 hónap múlva történik meg, de még sokáig követi az anyját, amely megvédi minden veszélytől. A csikó teljes érettségét a harmadik életévében éri el. Természetvédelmi státusza: háziasított
X Bezárás